Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa

A Világimanap története 4. rész - 1931-1999

1931-1999 - A 20. század második felének épülése

Írta: Helga Hiller és Eileen King, 1998
Fordította: Szederkényi Kornélia, lektorálta: Csernenszky Lillyan, 2017

 

A Világimanap történelme egy globális történet. Minden bizottságnak megvan a maga fontos története, emellett egymás történetének megismeréséből kölcsönösen profitálhatunk.

 

Így kezdjünk hozzá saját történeti gyökereink kutatásához!

A saját országodban a Világimanap történetét kutatva azoknak az asszonyoknak az azonosítására törekedsz, akik:

  • az első nő(k) voltak az országban, akik felelősséget vállaltak azért, hogy a Világimanapi szertartás minél több helyen és széles körben megvalósuljon
  • vagy az első nő(k) voltak az országban, akik a Világimanap ökumenikus dimenzióját népszerűsítették
  • vagy az első nő(k) az országban, akik nagymértékben járultak hozzá a Világimanap népszerűsítéséhez az országodban.

Ha van róla fotó, akkor azt helyezd kijelölt keretbe a papírlapon. Nyomtasd ki a hölgy nevét, országát, és írj egy mondatot arról, hogy mivel járult hozzá a Világimanaphoz az országodban. A papírlap hátoldalán adhatsz egy bővebb leírást is a hölgy munkásságáról. Az országod világimanapi történetébe is bepillantást engedhetsz, ha a veled egy asztalnál ülő nőtestvéredhez fordulva, elmeséled neki, ki is ez a hölgy a nálad levő képen és mit tett a Világimanapért a ti hazátokban.

 

A Világimanap 20. századi nemzetközi története

A missziói mozgalom asszonyainak kedvenc idézete a 68. Zsoltárból így hangzik: „az örömhírt vivő nők nagy seregének” (Új fordítású Biblia). Együtt e helyen, látni fogjuk, ahogyan az idézet valósággá válik. Ne feledkezz meg arról az évről, amelyben kezdetét vette a te országodban a Világimanap. Állj fel, amikor erről az időszakról hallasz és emeld fel a kezedben levő fotót, még akkor is, ha az általad kiválasztott asszony egy későbbi időszakhoz tartozik.

Kezdjük először az Egyesült Államokbeli és Kanadai asszonyokkal. Ezt követően pedig 1927-től előretekintünk napjainkig, a nevezetesebb éveket kiemelve.

Az 1938-as témát az új-zélandi Alice E. Henderson adta, „Az Egyház – A Világközösség” címmel. Ebben az évben készült el az Egyházak Világtanácsának a megalapításának a tervei. Az 1927 és 1938 között csatlakozó országok álljanak fel, mutassák be Világimanapi Bizottságaikat, felemelve az általuk hozott képet.

1947-ben, a II. világháború pusztításának nyomán szétszabdalódott a világ. Ekkor az indiai Isabel Caleb írta a Világimanap liturgiáját: „Egyengesd a mi Istenünk pusztába vezető útját”. Az 1939 és 1947 között csatlakozó országok álljanak fel, mutassák be Világimanapi Bizottságaikat, felemelve az általuk hozott képet.

1961-ben a Világimanap 75. évfordulója alkalmából rendeztek imaközösséget: 37 imaközösséget tartottak 5 kontinensen, 80 országból 2000 asszony részvételével. Ebből 29 imaközösséget az USA-ban, 3-at Kanadában és 5-öt másik kontinensen tartottak. Ezek az Imaközösségek a Világimanapi szervezet globálissá válásával egy új korszak kezdetét jelentik. A Világimanap témája „Előre a korszakokon keresztül”, amelynek szerzője Sue Weddel volt az USA-ból. ” Az 1948 és 1961 között csatlakozó országok álljanak fel, mutassák be Világimanapi Bizottságaikat, felemelve az általuk hozott képet.

1968-ban egy fontos esemény történt: a Nemzetközi Világimanapi Bizottság megalapítása a svédországi Vallingby-ban. Ha van közöttünk olyan, aki részt vett azon a találkozón, az legyen szíves és álljon fel. [Brigalia Bam felállt.]

1968-ban a Sri Lanka-i Rathie Selvaratnam, az ideiglenes végrehajtó bizottság elnöke írta a liturgiát a következő témában: „Viseljétek egymás terhét”. 1969-ben a Katolikus Női Szervezetek Világszövetsége elhalasztotta saját WUCWO-napját márciusról májusra, és lelkesen ajánlotta az összes római katolikus nőnek a Világimanapban való aktív részvételt. A római katolikus asszonyok számos országban sokkal ökumenikusabban ünnepelték meg a Világimanapot és ajándékokat is vittek. Az 1962 és 1969 között csatlakozó országok álljanak fel, jelentsék be Világimanapi Bizottságaikat, felemelve az általuk hozott képet.

1974-ben rendezték meg harmadik alkalommal a Nemzetközi Világimanapi Bizottság találkozóját a mexikói Guernavaca-ban. Az 1974-es év témáját a japán asszonyok adták, „Tégy minket a béke építőivé” címmel. Az 1970 és 1974 között csatlakozó országok álljanak fel, mutassák be Világimanapi Bizottságaikat, felemelve az általuk hozott képet.

1978-ban Zambiában került sor a negyedik Nemzetközi Világimanapi Bizottság találkozójára.

1981-ben „A Föld az Úré” címmel az amerikai őslakos asszonyok állították össze a liturgiát.

1987-ben „Gyertek és örvendjetek” (a százéves évfordulóra) a WDPIC végrehajtó bizottság készítette a liturgiát. Az 1975 és 1987 között csatlakozó országok álljanak fel, mutassák be Világimanapi Bizottságaikat, felemelve az általuk hozott képet.

1994-ben „Menj, láss és cselekedj” címmel a palesztin asszonyok adták a liturgiát. Az 1988 és 1994 között csatlakozó országok álljanak fel, mutassák be Világimanapi Bizottságaikat, felemelve az általuk hozott képet.

1999-ben „Isten gyengéd érintése” címmel a venezuelai asszonyok adták a liturgiát. Melyik a legfiatalabb Nemzeti Világimanapi Bizottság itt most a teremben? Kérem, hogy álljon fel és emelje magasba asszonyának a képét. [Horvátország volt akkoriban a legfiatalabb Világimanapi Szervezet]

Narrátor 1: Itt vagyunk Cape Townban (Fokvárosban) a 9. nemzetközi találkozón. A Világimanap története egyrészt inspirál minket, másrészről a mozgalom iránti elköteleződésre szólít fel bennünket. A Világimanap asszonyai jelentősek voltak. Jól tájékozott asszonyok voltak, akik nagyon keményen dolgoztak. Azon voltak, hogy dolgozzanak és imádkozzanak – közösen. Tevékenységükről gondos nyilvántartást is vezettek. Feljegyzéseik tanúsága szerint önmaguk felé is szigorú számadással viseltettek.

Kezdj el Te is kutatni a saját országodban! Használd az eredeti forrásokat. Szánj időt a női találkozókra. Hagyd, hogy elmondják Neked az asszonyok, kik is ők és mivel foglalkoznak. Vedd észre, hogy vannak-e ellentmondások vagy egyszerűsítések. Vedd észre azt is, ha egy történetet csak egy szemszögből adnak elő. Még nagyon sok a kutatnivaló, de a sok kutatás mind megéri a sok erőfeszítést!

Az eredeti forrásokban olyan asszonyokra bukkantunk, akik nagyon jó munkát végeztek és képesek voltak fontos, személyes áldozatokat meghozni az imádkozó és cselekvő ökumenikus mozgalom folyamatos szélesítése érdekében. Legyünk tudatában bátorságuknak, a hitüknek, szeretetüknek és az evangélium üzenetének megélése iránti elkötelezettségüknek. Ezek az asszonyok mindannyiunk kedves nővérei a múltban és most is.

 

Kapcsolódó cikkek:

 A Világimanap története 1. rész - A kezdetek

A Világimanap története 2. rész - Ökumenikus világnézet

 A Világimanap története 3. rész - 1916-1930 között