Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa

Egyházak alakulása Szlovéniában

Írta: Fridvalszki-Hege Anna

 

„Szlovén táj, zöldellő dombok, a dombok tetején pedig magányos templomok” – egy klasszikus, Szlovéniára jellemző képet használva induljunk el egy -, talán - évszázadokat is átívelő utazáson, többet megtudva arról, hogy hogyan alakult az ország egyházakat érintő helyzete.

Ezen az utazáson találkozunk majd a „szlovén Luther-el.” Ő nem más, mint Primož Trubar, protestáns reformátor, akinek nagy szerepe volt a protestantizmus elterjedésében. Megismerkedünk Szlovénia őrzőivel, a dombokon álló -, ma már jórészt “csak” műemlékként funkcionáló - templomokkal és a 2000-es évekhez érve, röviden betekintünk aktuálpolitikai kérdésekbe is. A magyar és szlovén történelem vallási életében történő események közötti párhuzam segítségével pedig megvizsgálhatjuk, hogy hogyan jutunk el azokhoz a statisztikákhoz, amelyek számszerűen is bemutatják az ország egyházi felosztását. 

 

Magyar és szlovén párhuzam

Marjan Smrke A szlovén valláskutatás hullámverései a rendszerváltás idején c. tanulmányából megismerjük azokat a folyamatokat, amelyek - a magyarokéhoz nagyon hasonlóan - vallási téren zajlottak.

A magyarok és szlovének történelmében vallási téren igen gyakran azonos vagy hasonló folyamatok játszódtak le. Ennek kapcsán az alábbi “nagy próbatételekre” hivatkozhatunk: a kereszténység fölvételére, a katolikus középkorra, a protestáns reformációra, a katolikus ellenreformációra, az egyházbarát “katolicista” Habsburg Birodalomhoz, illetve az Osztrák-Magyar Monarchiához való tartozásunkra, országaink két világháború közötti egyházbarát, autokrata rezsimjeire és a szekularizált államszocialista egypártrendszer megtapasztalására.[i] Természetesen szót ejthetnénk a két ország történelmében zajlott különbözőségekről is, de a cél sokkal inkább annak a bemutatása, hogy ilyen kezdetek után, mit mutatnak a 2002-es és 2014-es népszámlálási adatok.

 

Népszámlálási adatok

A keresztény Szlovénia elsősorban katolikus vallású, ugyanis az ország közel 75%-a vallotta magát katolikusnak a 2015-ben közzétett adatok szerint. Emellett – bár kisebb arányban – vannak ortodox, lutheránus és iszlám csoportok, még kisebb arányban pedig judaista és hindu közösségek. A lakosság mintegy 10%-a agnosztikus és ateista.

A már említett katolikusok száma tehát a legmagasabb az országban. A 1,5 millió hívő, a hat egyházmegye valamelyikéhez tartozik. A katolikusok utáni második legnagyobb egyház tagjai, a keleti ortodox keresztények is nagy számban vannak jelen Szlovéniában.

A 2002-es és 2014-es népszámlálási adatokban ezres nagyságrendű növekedést találunk a muzulmánok számát tekintve. Az országban élő muszlimok többnyire bosnyákok és más szláv muzulmánok, akik a népesség 2,4%-át teszik ki.

Szlovénia zsidó közössége egyes becslések szerint 400-600 tag, maga a közösség 500-1000 főt számlál, de a tényleges adat a hitközség 145 regisztrált tagja. Az ország zsidósága egy hitközséghez tartozik, amelynek 145, többségében ljubljanai tagja van. A Szlovéniai Zsidó Hitközség (SZZSH) elnöknője, Ivana Kreft szerint Szlovéniában mintegy ötszáz zsidó lakik, ha mindenkit zsidónak tekintünk, aki a hazatérési törvény szerint izraeli állampolgár lehet.[ii]

A valamivel több, mint kétmillió lakosú Szlovéniában a protestánsok száma alig haladja meg az 50.000 főt. Ennek ellenére a reformáció napja piros betűs nemzeti ünnep. A protestantizmus szorosan kötődik a szlovén történelemhez, a szlovén nyelv pedig a reformáció során jött létre. Primož Trubar-nak, a szlovén szerzőnek és protestáns reformernek köszönheti az ország az irodalmi nyelvet és a nemzeti nyelvű Bibliát.

 

Primož Trubar élete és munkássága

Trubar 1508. június 8-án született egy szegény molnár fiaként. (...) Apja engedélyt kért és kapott az uradalmi gróftól, hogy fiát papnak taníttassa. Így 12 évesen elhagyta otthonát, előbb Fiumébe, majd Salzburgba járt iskolába. Aztán Trieszt következett, ahol Bonomo püspök inasa lett, rajta keresztül került kapcsolatba a protestantizmussal. (...) Egyre többet lapozta Luther és Zwingli írásait az evangéliumi, protestáns hitről. Felszentelése után, Laškoba nevezték ki, ahonnan reformátori nézetei miatt 1540-ben elüldözték. Ekkortájt ismerte meg közelebbről Kálvin genfi reformátor nézeteit. 1542-ben eltért a katolikus hittől. 1549-ben - Barbara Sitarral történő házasságkötése után - hivatalosan is áttért az evangélikus hitre. Rothenburgban lelkészi állást kapott, ahol megírta szlovén nyelvű katekizmusát, amivel megteremtette a szlovén irodalmi, írott nyelvet. 1553 és 1561 között a kempteni St. Mangkirche lelkésze lett, ahol elkezdte a Biblia szlovén fordításának az elkészítését. Az 1557-ben elkészült az Újszövetség teljesebb fordításával kiegészült alkotás kiadását hálás szívvel fogadták Szlovéniában. Kevesebb, mint 10 év múlva megjelent a szlovén nyelvű zsoltárfordítása, még 15 év múlva pedig készen volt a teljes Újszövetség. Személyét illetően a történelmi értékelés megegyezik abban, hogy Trubar toleráns, népeket összekapcsoló, kultúraformáló személyiség volt - reformátor, teológus, prédikátor, lelkigondozó, aki a gyülekezet mellett a diákokkal is sokat törődött. Szlovéniában ma úgy tekintenek rá, mint a szlovén kultúra atyjára. [iii] A szlovén nép hálás neki törhetetlen és becsületes identitásáért, azért a hazaszeretetért, amellyel idegenben is hűségét ismerte el a szlovén nép felé. Tökéletes átvezetője az ő élete és munkássága, ahhoz a hazaszeretethez, amellyel Szlovénia és az ország népe a saját identitását őrizte.

 

A dombokon álló “őrtornyok”

Szlovénia, területi kicsinysége ellenére mindig bölcsen vigyázta integritását és határai sérthetetlenségét, minden beolvasztási vagy hódító törekvéssel szemben.[iv] A bevezetőben már említett - az országra oly jellemző - templomokat, nem csak Isten közelségének szimbolizálásaként, hanem a betolakodók dolgának megnehezítése miatt is a dombok tetejére ültették. A barbár betörések és különösen később a török háborúk idején sokak számára nyújtottak menedéket. Gyakran őrtoronyként is használták őket, hangjaik mellől pásztázták a környéket.

Ezen templomok túlnyomó többsége katolikus, ami nem meglepő, ismerve Szlovénia mélyen gyökerező katolikus hagyományait. (...) Azokban a falvakban, ahol nincs templom, biztos van egy szentély vagy egy kis kápolna. (...) Szlovéniában ma az egyház 2800 templomot tart számon. Közülük a művészettörténészek 2200-at nyilvánítottak kulturális vagy művészeti értékük miatt védettnek. Egyes történészek szerint a szlovén örökség jelentős része a templomokban található, olyan műemlékek ezek, mint a kápolnákban lévő szentképek, faragott oszlopok, fülkés szobrok, fakeresztek, domborművek vagy vallási motívumokkal ellátott festett táblák.[v]

 

Befejezés

Primož Trubar élete, Isten-, és hazaszeretete által inspirált tettei, a dombon álló őrizők és azok kincsei, a ma kialakult egyházi helyzet mind mind az ország örökségei. Elválaszthatatlan részei a szlovén vidéknek, kultúrának, vallási életnek és egyben tanúi sok száz év történelmének. Utazásunk végéhez érve mindannyian mást viszünk el magunkkal. Lesz, aki - a számok szeretete által - pontosan fel tudja majd idézni a statisztikákat és népszámlálási adatokat, lesz, aki Trubar biográfiájából merít valami újat, és talán lesz, aki az írás hatására megkeresi saját közösségének, gyülekezetének templomáról szóló történelmi emlékeket. Mind elviszünk magunkkal valamit, hogy évek múltán mi is, mint örökösök, továbbadhassuk azt, amit sok valódi vagy képzeletbeli utazásról magunkkal hoztunk.

 

[i] http://files.horvat-makedon-szerb-szloven-forditas.com/200000130-7e5647f4fb/Marjan%20Smrke_A%20szlov%C3%A9n%20vall%C3%A1skutat%C3%A1s%20hull%C3%A1mver%C3%A9sei%20a%20rendszerv%C3%A1lt%C3%A1s%20idej%C3%A9n.pdf

[ii] https://www.szombat.org/archivum/az-emberek-nagy-resze-azt-se-tudja-szloveniaban-mi-fan-terem-a-zsido-1354962428

[iii] https://kdnp.hu/protestans-muhely/primoz-trubar-delszlav-luther-es-szloven-fonix

[iv] https://kdnp.hu/protestans-muhely/primoz-trubar-delszlav-luther-es-szloven-fonix

[v] https://mienkavilag.hu/templomok-a-szloven-videk-orzoi/