Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa

A világhírű krajnai méh

Egyél, fiam, mézet, mert jó, és a lépes méz édes az ínyednek. (Példabeszédek 24, 13)

A dolgos szlovén emberek könnyen azonosulnak a hasonló jellemzőjéről ismert méhekkel. Egy szlovén mondás szerint: „Nézd a méhet, és utánozd!”

Érthető tehát, hogy a világimanapi program írói miért Méhecske karakterét választották a Gyermek munkafüzet központi figurájának, jó példát állítva ezzel a fiatalok elé.

 

 

Krajnai méhek, azaz Kranjska čebela

A szlovénok már régóta a szorgalom és a gyakorlati bölcsesség jelképének tartják a méhet. A krajnai méh (Apis mellifera carnica) a közkedveltségét annak köszönheti, hogy rengeteg jó minőségű mézet termel, rendkívül jól ellenáll a betegségeknek és a hidegnek, ráadásul teljesen szelídnek mondható[i]. Mivel reggelenként korábban elhagyja a kaptárt, mint a többi méh, ezért sokkal nagyobb távolságokra is képes elrepülni, kiváló tájékozódási képességének köszönhetően pedig hazatalálni.

 

Szlovéniában – az Európai Unióban egyedüliként – számos egyesület és szervezet óvja a genetikai állományt és tiltja a fajta keresztezését.

 

Szlovénia, a méhészek nemzete

A szlovén méhészet története a régmúltba nyúlik vissza, és „a mezőgazdaság legköltőibb ágának”[ii] is nevezik. Mi több, Janez Gregori szlovén biológus „a méhészek nemzetének” nevezi a honfitársait[iii]. Már a Kr.u. nyolcadik században hozzáértő méhészekként voltak ismertek a szlovének. Mivel a méhviaszra volt szükség a — főleg templomokban és rendházakban használt — gyertyaöntéshez; valamint hosszú időn át a méz volt az egyetlen édesítőszer, ezért az uralkodók csak és kizárólag kiváltságos személyeknek engedélyezték a méhtartást. Napjainkban az országban működő mintegy 10.000 méhész évente mintegy 2.000 tonna mézet termel.

 

A méhek világnapja (World Bee Day)

1734. május 20-án született Anton Janša méhész, akit 1770-ben Mária Terézia császárné kinevezett a nem sokkal korábban Bécsben megalapított méhészeti iskola első oktatójává. Emil Rotschütznek az 1800-as évek második felében kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a krajnai méhek elindulhattak világhódító útjukra. Ennek emlékére lett május 20. a méhek világnapja. Mivel a méh szorgalma takarékossággal is párosul, ezért a világnap alkalmából 2018-ban kaptárt ábrázoló 2 eurós érmét hoztak forgalomba.

 

Kaptárfestészet

A hagyományos, falapokból álló kaptárt kranjičnak, vagyis ’krajnai kaptárnak’ nevezték el, amelyek elülső lapját az 1700-1900-as évek között olajfestményekkel díszítették. A kaptárfestésnek valójában praktikus okai voltak. Eredetileg ugyanis azért kezdték el megfesteni a lapokat, hogy a méheknek segítsenek a hazatalálásban. A méhészek ugyanis úgy hitték, hogy a színes, eltérő ábrák hazavezetik a méheket. Mára ezekből a rendkívüli művészi alkotásokból mintegy 3000 darab maradt fenn. A kaptárfestményekről azt mondják, hogy „a szlovén kulturális örökség gyöngyszemei”, „a népi bölcsesség kezdetleges enciklopédiája”, és „talán a legeredetibb szlovén művészeti ág”[iv].

A hegyi falvak mentén, ma is szinte mindenhol láthatunk ilyen színes, díszes méhkasokat, amik afféle szabadtéri művészeti galériaként is működnek. Bibliai és történelmi események éppen úgy szerepelnek rajtuk, mint a falusi hétköznapok megörökítésre méltó pillanatai. A stílust eredetileg a korabeli vidéki bútor és üvegfestési népművészet határozta meg.[v]

 

Készítsük el Méhecskét

A világimanapi installáció ékes kiegészítői lehetnek a papírból meghajtogatott méhecskék, egy üveg méz kíséretében.

Hajtogatásuk végtelenül egyszerű, amelynek lépései egyrészt megtalálhatóak a Gyermek programfüzetben, másrészt az alábbi videóban.

 

 

[i] Szorgos, mint a krajnai méh  

[ii] Mézédes Európa: Szlovénia  

[iii] Szorgos, mint a krajnai méh 

[iv] Szorgos, mint a krajnai méh 

[v] Mézédes Európa: Szlovénia